Vártúra nógrád megyében

Salgóvár, Somoskő-vára

Ezúttal a Cserhát északi vidékén, a Karancs és a Medves környékén klandozunk. Kezdjük a kirándulást Salgótarjánban, ahol az ország elsőként megnyílt földalatti bányamúzeumát látogatjuk meg. A múzeum kialakítása előtt 14 év en át művelték a bányát jó minőségű szenéért, majd hosszú ideig a bányamentő szolgálat gyakorló tárnájaként működött.

A József lejtős akna eredeti vágatrendszerében kialakított bemutatót végigjárva, megismerkedhetünk a nógrádi szénmedence múltjával, műszaki emlékeivel, és a hazai szénbányászat 19-20. századi technológiájával. Megtekinthetjük a bányászati munka fázisait, az egykor használt eszközöket, berendezéseket, a bányászokat segítő gépeket, és – legnagyobb meglepetésünkre – a föld alatti istállóban tartott bányalovakat. A közel 300 m hosszú járatok legmélyebb pontja 25 méterre nyúlik a föld alá. Kisgyermekek számára talán a legnagyobb élmény, hogy a tárnákban és múzeum udvarán kiállított mozdonyokba, vasúti kocsikba beszállhatunk, és képzeletbeli utazást tehetünk a bányában. Hihetetlen, hogy a szinte gyerekjáték méretű járművek egykor a bányászokat szállították a föld alatt.

Következő állomásunk a 623 m magas Salgó, és a csúcsán épült vár maradványai. Somoskő és Salgóbánya közötti térjünk le a Salgó Hotelhez vezető bekötőútra, és a szállót elhagyva, az egykor jobb napokat látott Dornyay - turistaház előtt parkoljunk le! Innen a sípálya alatt elhaladva, enyhén emelkedő, kényelmes turistaúton közelíthetjük meg a várat, ami egész évben szabadon látogatható. A másfél kilométeres út vége persze egyre meredekebb, de a kilátás miatt érdemes ide felkapaszkodni. A vár tornyából szép körpanoráma tárul elénk: feltűnnek a Mátra, a Bükk és a Börzsöny vonulatai, a Cserhát lankái, tiszta időben pedig a Magas-Tátra hófödte csúcsait is megpillanthatjuk. Északi irányban mai kirándulásunk utolsó helyszíne, Somoskő - vára vonja magára a figyelmünket.

A két vár története sok hasonlóságot mutat. A XIII. században, a tatárjárás után épültek, a környéket birtokló család tulajdonaként. Az évszázadok során sokszor gazdát cseréltek, míg végül török kézre jutottak. Az ország török uralom alóli felszabadulása után, a várak elvesztették korábbi jelentőségüket.

A Somoskőújfalu fölé magasodó impozáns várrom az országhatár szlovák oldalán fekszik. A schengeni egyezmény életbe lépése óta szabadon látogatható; korábban csak érvényes útlevéllel lehetett a vár területére lépni. A forintban is fizethető belépő megvásárlása után bejárhatjuk a romokat, visszanézhetünk Salgó várára, ezután pedig megcsodálhatjuk a híres bazaltorgonákat. Az egyedülálló geológiai képződmény a vár északi oldalán található; 16 m magasról nyúlnak lefelé az ívelt formában megmerevedett bazaltoszlopok. Ritkasága abban rejlik, hogy hasonlót ezen kívül a világon három helyen ismerünk; Szicíliában egy , az Egyesült Államokban pedig két helyszínen. A Badacsonyon és a Szent-György hegyen is megfigyelhető – a tankönyvekből jól ismert - függőleges bazaltorgonák jóval gyakoribbak.

A határ túloldalán induló, másfél kilométeres geológiai tanösvény bemutatja a vár alatti kőtengert, és a terület természeti értékeit. Kényelmes úton, szép bükkerdőben sétálhatunk le a Bukovinka - patak völgyébe, ahol a mesterségesen kialakított Tavacskáknál hosszabb-rövidebb pihenőt is tarthatunk.

Miután visszaballagtunk a várba, szánjunk egy kis időt a Petőfi-kunyhóra, ami a költő 1845. júniusi látogatásának állít emléket. Petőfi az Úti Jegyzetekben, ill. a Salgó c. költeményben emlékezik meg a két szomszédos várról:

Talán nem volt Magyarországban vár, melly olly közel szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán; tekintetem mérföldeken, lelkem századokon tul barangolt.(Úti Jegyzetek 1845)


Bányamúzeum

Bányamúzeum


Bányamúzeum 3

Bányamúzeum 2


Bányamúzeum2

Bánymúzeum 3


Salgó-vára

Salgó vára


Somoskő

Somoskő-vára


VárPetőfi-kunyhó

A Petőfi-kunyhó, háttérben a várral


Bazaltorgonák2

A híres bazaltorgonák


Kőtenger

Kőtenger